A magvetéstől a kereskedelemig – tényleg drága a kistermelői termék?
Az utóbbi idők gazdasági változásai, és az emberek tűréshatárának vége bizony szembesített sok negatív hozzáállással is, aminek hangot is adnak. Mindenhez én sem értek és nem is akarok, de a kistermelői árakkal kapcsolatban tudok némi „magyarázattal” szolgálni.
Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy egy termékemen keresztül levezetem a munkám és a belefektetett nyersanyag árakat, hogy jobban látható legyen az összegek mögötti ok. Most ezt teszem meg ebben a bejegyzésben.
Nyilván ez egy soktényezős játék, és az alapanyagok, a befektetett munka és a piac is meghatározza az árat. Megpróbáltam egy olyan terméket kiválasztani, ami ezeknek a szempontoknak a közepén mozoghat.
Munkámat tekintve őstermelő, kistermelő vagyok. Meg egyéni vállalkozó is, hiszen 3. éve adom ki a Kertész naplót és 3. éve oktatom is a biokertészetet különböző formákban. Ezeknek a „munkaviszonyoknak” a havi költsége nem olyan jelentős (nálam), ha az IPA-t a könyvelői díjat és az egyéb befizetéseket tekintem, akkor kb 75-80 ezer forint körül megáll egy hónap. Ehhez jönnek a céges kiadások. Pl.: most nyomtatót kell váltanom, de a magbeszerzés, a bio növényvédelmi szerek, a kerti eszközök, vagy az alkalmi munkás bére is ide tartozik. Ezt havi leosztásban megpróbáltam kiszámolni, kb még 30-40 ezer forint jöhet az előző összegre, de ez tényleg évente változó. Azonban más termelőknél ez a többszöröse is lehet…
Itt kell említést tennem arról az általam sokat mondogatott kifejezésről is, hogy „tudatos vásárló”. Ki is ő? Az a vásárló, akinek minden ismeret a birtokában van ahhoz (és kíváncsi is rá), hogy felelősséggel el tudja dönteni: nekem ez a termék megfelelő-e? Alapjáraton szerintem ez. Sajnos nem minden esetben van ez a termékekre írva, de nem is kötelező feltüntetni. Pl.: vegyszerek használata. Engedélyen belüli értékek oké, de mik ezek? Milyen hatással van a szervezetünkre a távoli vagy a közeli jövőben? Használnak-e műtrágyát? (Soha nem derül ki az üvegekről). Mekkora egy termék ökológiai lábnyoma? Hány kézen is ment át, mire a vásárlóhoz kerül? A rövid ellátási lánc egy nagyon erős szempont kellene, hogy legyen. Aztán itt van az is, hogy mit tartalmaz az az üveg? Helyi zöldséget, gyümölcsöt? Mindezen kérdések mellett pedig: segíted ezzel a termelő munkáját? Támogatod azt az áldozatos, lelkiismeretes KÉT KEZI munkát? HELYBEN? Ezt végtelen sokáig lehetne még sorolni…
Térjünk is rá a termékre. Ez a legrégebbi, 2016-ban főztem először, értékesíteni csak 2018-tól értékesítem. Egy sima, egyszerű, de nagyon finom házi ketchup. Leírom a recepthez szükséges összetevőket, hogy áttekinthetőbb legyen:
3,5 kg paradicsom, 1 kg vöröshagyma, 10 dkg fokhagyma, 50 dkg paprika, 25 dkg cukor, 1,5 dl ecet, 2 evőkanál só, 4 kiskanál bors, egy tasak szegfűszeg.
Ebből a mennyiségből 6 db 330 grammos üveg jön ki, tehát én 6 részre osztva tudom ezt értékesíteni.
Teljesen hétköznapi árakon számoltam az összetevőket (megnéztem a boltokban az árat), még csak nem is bio minősített zöldség árakat vettem alapul (minősítésem nincs, de 100%-ban vegyszermentes vagyok).
Hogy mennyi lett egy darabnak az ára az üveggel és felcímkézéssel együtt? 1150,-
De kezdjük a legelején. Mire ez a ketchup a polcra kerül, addig eltelik 5-6 hónap, míg foglalkozom az alapanyagokkal. Vegyük a magbeszerzést. Én magam már begyűjtöm a magokat a terményekről, így nem kell kifizetnem a paradicsom esetében a bio minősített 1500,-ot egy tasakért, de a paprikában nem bízom annyira, hiszen átporzózhat másik növényről és más íze, formája lehet. Fokhagyma, hagyma, ugyanez. Minden évben megvásárolom a magtasakokat. Ezeknek a vetőmagoknak vagy palántaföld formájában, vagy saját szabadföld formájában „megágyazok”. Ennek előkészítése sem egyszerű, igaz nekem már van sok komposztom. Munkában egy palánta nevelés odafigyelést igényel. Tavasszal még fűtést és világítást is. A tápanyagok kijuttatása a kiültetést követően történik, egy vegetációs időszakban kb 3-szor kap valamilyen természetes tápanyagot, illetve 2-szer használok élő gombát, ami kiszorítja a fertőzéseket. Ezek nem olcsó dolgok, illetve a megfelelő tárolásuk elkerülhetetlen, ha egész szezonban alkalmazni szeretném őket. Van, amit hűteni is kell.
Aztán a kacsolás, kötözés, szedést követően jöhet a befőzés. Én általában 2 adagonként főzöm, mert nincs nagyobb és több helyem egyelőre. Ennek a 2 adagos főzésnek az előkészítésétől az üvegekbe töltésig kb 7 óra telik el. A végén már csak (utolsó 3 óra) kevergetni kell, hogy jó sűrű legyen, de addig is fogy az áram vagy a gáz ugye…
Amikor ezek készen vannak és üvegekbe töltöttem, dunsztolást követően még tisztítom az üvegeket és rájuk teszem a „ruhát”, ami esetemben egy matrica és egy papírcsík. Utána mehet a sötét polcra az értékesítésig. Ha itt még nagyon bele akarok menni, akkor leírhatom azt is, hogy ezeket a termékeket nekem el kell szállítanom átadó pontra, kiskereskedelmi, vagy vendéglátó helyre. A piacon ott töltök 3-4 órát, és kedvesen elmagyarázom a vásárlónak a kérdéseire adott válaszokat, mert a munkámról, a zöldségekről nagyon szeretek beszélni. De ez is idő. Munkaidő.
Néha sajnos előfordul, hogy 1-1 üveg megforr, mert nem használok semmilyen tartósítószert. Vagy eltörik, mert kicsúszik a kezemből. Vagy olyan is előfordult, hogy utánvéttel küldtem egy csomagot és a vásárló nem vette át. Ebben az esetben a szállítási költség is engem terhel.
Ugorjunk vissza az árrésre. Azt az összeget, amit én ezen keresek a következőkre költöm: visszaforgatom a kiadásokba (fent részleteztem), feladom a csekkeket, ételt veszek, ruhát veszek, tankolok, iskolatáskát vagy füzeteket veszek… a sor végtelen.
Csak egy kérdésem maradt: Te mennyiért adnál egy üveg ketchupot a helyemben?
