Téves a megfogalmazás, miszerint felébredtem téli álmomból, mint a medve, kijöttem a barlangomból és nekiálltam dolgozni. Egy igazi kertész megtalálja a módját annak, hogy télen se álljon le a munka.
Kísérleteztem. Talán írtam is valamelyik bejegyzésben, hogy ez a tervem. Hááát mit ne mondjak….kudarc. Nyilván ezt is pozitívan élem meg, mert rengeteget tanultam. A legfontosabb, hogy kell egy üvegház. Anélkül sajna nem megy. A nappali erre egyszerűen alkalmatlan. Előnye volt még az is, hogy mostanra a paradicsomaim már virágoznak, az egérdinnye pedig úgy megnőtt, hogy a kis hableány leomló fürtjei ahhoz képest csak ezüstérmesek.
A mai blogom témája nem a palántázás, vagy a kert megtervezése. Nagyon sokan hitelesen írnak erről a neten, nem akartam én is ezt a csontot rágni. Engem jobban foglalkoztat, hogy mi van azután. Elvetettük, várunk. Lefóliáztunk minden kis cserepet, bár idegesít minket mert a párától így soha nem látunk semmit. Vizsgálgatjuk a földet, hogy nem túl vizes vagy nem túl száraz e. Aztán egyszercsak kibújnak. De van úgy hogy nem…
A fajtaválasztás ízlésfüggő, de a fajták igényeinek megismerése bizony egy rutinos rókának is utánajárást igényel. Felfedeztem egy magyar csapatot, akik a legkülönfélébb magokkal kereskednek. Nem csak zöldség, minden. 106 oldalnyi katalógusuk van. Sok elfelejtett régi fajtával. Ez csak egy dolog miatt rossz: nem tudsz választani.
Először is el kell dönteni, hogy mit szeretne a család enni. Van olyan zöldség, amit nem érdemes termeszteni ha kicsi a helyed. Szerintem ilyen a burgonya pl. . Ha megvannak a választottak, azért én arra buzdítalak, hogy termelj minden évben valami újat, valami különlegesebbet az eddigieknél. Itt van pl. a mexikói egérdinnye vagy a pagodakariol, vagy esetleg egy nem mindennapi chili. Nem kell különösebben rágörcsölni a termesztésére és mégis van egy kis izgalom minden szezonban.
Na az előbb ott tartottam, hogy mi van akkor, ha nem sikerül a palántákat kinevelni. Hááát újat kell ültetni. Na jó nem poénkodok annyit. Több oka lehet annak, ha vaélamiért az egész kudarcba fulladt. Végiggondolod és remélhetőleg meglesz a mumus.
Az egyik ilyen eset, ha a mag nem jó. Vagy túl régi, vagy nedvességet kapott, vagy egyszerűen nem csírázik ki, mert a csomagolásnál megsérült. Én ilyenkor egy teljesen új zacsival veszek belőle, mert többször próbálkoztam ilyenkor a maradékot elvetni és hát katasztrófális az eredmény. Nem érdemes vesződni vele.
A másik eset, ha a föld nem jó. Én minden alkalommal magam keverem a palántaföldet. Nem zöldségföld, pláne nem virágföld. Jó, tudom, most sokan legyintenek és mondják: de hát egyik éven sem volt baj, pedig virágföldbe rakom a magokat. Igen ám, de nem mindegy, hogy az a zöldség mennyire lesz szívós és milyen tápanyagokat kap. Ettől függ majd a terméshozam és az íz is. Ha igazán igényes vagy, palántaföldet veszel, vagy keversz, bár itt is találkoztam selejtes minőségűvel. Azok a földek pont azokat az elemeket tartalmazzák és olyan arányban, amire a magoknak szüksége van. Plusz keverj a földbe jó minőségű kertészeti perlitet (nagyszemű). Ez pár száz forint. Levegősebbé és jobb vízáteresztő képességűvé varázsolja a földet, aminek a következtében a palánta szívósabb lesz. Előfordulhat hogy a földben baktériumok vannak, vagy gombák, ilyen pl. a palántadőlésért felelős is…van aki beteszi a sütőbe a földet és magas hőfokon kifertőtleníti. Kis tételben ez megoldás lehet.
A harmadik a nem megfelelő öntözés. A nem megfelelőn nem csak a túl sokat, vagy a túl keveset értem, hanem a nem megfelelő vízminőséget is. A legjobb természetesen az esővíz, de ha erre nincs lehetőségünk, akkor a csapi vizet hagyjuk egy picit pihentetni, mondjuk egy napot. Nem nagy dolog, kiengedem egy kancsóba, leteszem valahova és azzal holnap öntözök. Az egészen friss magvetést én spriccelni szoktam, mert a magokat könnyen a talajra moshatjuk a kannával. Ezt főleg a mentánál tanultam meg, de a sárgarépa vagy a kamilla magjai is nagyon könnyen kimosódnak. Fontos hogy mindig nedves legyen a föld, és minden esetben tudjon alul elszivárogni a víz.
A negyedik pedig a napfény. Amíg ki nem bújnak nagyon nagyon nagyon fontos a meleg és a nap. Ha ráteszed a radiátorra a friss magvetésed, a tálca alá mindig tegyél még valamit, mert különben megfő. Ha megjelenik a két kis sziklevél, ideiglenesen kerülhet egy kevésbé naposabb helyre, de amint levelesedik, újra szüksége lesz a napra.
Talán végigmentem a hibákon. Hoppá! Nem! Egyet kihagytam. A gyerek… Hiába mondod el neki, hogy szuperérzékeny az ablakban növő zöldség és szuperideges leszel, ha baja lesz, tuti hogy feldönt egyet, mert ő akarja a redőnyt reggel felhúzni. Na erre nem lehet felkészülni, hacsak nem te kelsz előbb és rögtön kávéivás közben te húzod fel. Vagy kordont raksz az ablak köré, de ezt nem tartom praktikusnak 😀 Na de meddig tart a reggeli gyönyörködés bennük, miközben a napi koffeinadagoddal töltöd meg a szervezeted? Változó, kérem ez szigorúan időjárásfüggő. Én betartom az aranyszabályt és a nagyját a májusi fagyosszentek után teszem ki. Déli fekvésű kertem van, aminél igen nagy kihívás az árnyékolás, de ebben az esetben kifejezetten előnyös, hogy az erős napsütés melegen tartja őket tavasszal.
Ha van üvegház, fóliasátor, fóliaalagút, akár hetekkel is megelőzheted a szomszédod. Jó dolog, mert az üvegház egyéb mástól is megóv. Kártevők egy része, jég, túl sok eső. Viszont az öntözésre és levegőztetésre nagyon oda kell figyelni, mert a gomba hamar jön…és olyan mint a piros 7-es (ebben nem vagyok biztos) visz mindent.
Én először edzem őket. Mindent. Félárnyékos helyre rakom reggel, délután be. Majd utána csak késő este hozom be, a végén pedig éjszakára is kint hagyom. Ezt körülbelül egy hétig csinálom, majd mehet a helyére. Itt, ha nagyon apró, elesett kis palántám van, akkor egy PET palackot teszek rá úgy, mint egy üvegháznál. De fontos, hogy a kis kupakot vedd le, ha így cselekszel te is!
Kiültetés után nem árthat egy kis fátyolfólia, ha nagyon napos, vagy szeles idő ígérkezik hoszabb ideig. A fátyolfólia véd még a kértevők ellen, hiszen nem tudnak átférkőzni rajta, de más, amire szökségünk van, igen: napfény és eső. Imádom egyébként, én minden friss vetés után betakarom az ágyást. Gyorsítja is a csírázást és nem hagyja kiszáradni a földet.
Kertbe ültetés…kezd csak el korán. Mindig ijesztgetnek, hogy túl hideg van. Ahhoz képest a rohadt paradicsom elveszett magja is kikel tavalyról, nem is értem… Fontos a terv, tudom, mert rendre lecsúszok róla minden éven, és nagyon hiányolom. Random ültetek mindig ahol van helyem. Azért azt érdemes figyelembe venni, hogy előző éven ott mi volt, illetve melyik zöldség melyik rokonát nem komálja. Így vagyunk mi ezzel emberek is… Vannak erről táblázatok, nagyon sok. Érdemes rákeresni arra is, hogy melyik kártevőt melyik virág vagy fűszer vonzza, riasztja. De erről én is fogok írni. Annyit megsúghatok, hogy a büdöske nem hiába kapta ezt a nevet…szeressük, még ha nem is olyan dekoratív.
Végezetül pedig egy kis csináld magad kreatívkodással egybekötött tanács: mindent de mindent jelölj, hogy mit hova ültettél. Mert ugye azt mondanom sem kell milyen fontos a vetésforgó és ha minden évben mindent új helyre ültetsz, akkor bizony ez jó szolgálatot tesz. Próbáltam a műanyag jelölőket, de amellett hogy otromba és igazán lehetetlen színekben gyártják még az alkoholos filcet is lenyaldossa róla a nap. Lehet festeni szépen köveket, de nekem ilyenekre aztán nincs időm, a gyerek meg tuti elajándékozná az ovis szerelmének, hogy ez szerencsekő… Idén a parafadugó és hurkapálca kombót tesztelem, mert ugye a bort szeretem, hurkapálcika meg mindig kell egy ovisnak. A hurkapálcikát én félbetörtem, mert túl hosszú. Ha javasolhatom a dugónak azon a végén próbáld meg beleszuszakolni, ahol a dugóhúzó is lyukat vágott, mert különben beletörik…De ha van otthon egy aprócska fúrófej, amivel kifúrod az egyik végénél, akkor kérem te vagy az ász!
Ahogy végiggondolom mégis inkább a palántázásról írtam, pedig tényleg nem ezt akartam. De valószínű a hibákat is csak úgy tudjuk kikerülni, ha az alapszabályokra figyelünk. Sok sikert és vadássz le idén egy különlegességet! Hajrá!